Klauzál Gimnázium

Ez volt a Klauzál Gimnázium utolsó neve. Jól olvasható, hogy sem a korábbi főgimnázium, se a közvetlen ez előtti realgimnázium jelzői nem szerepelnek a feliratban.

Az intézet teljes nevei /mai helyesírással/:

1. Szegedi Magyar Királyi Állami Klauzál Gábor Főgimnázium
2. Szegedi Magyar Királyi Állami Klauzál Gábor Reálgimnázium
3. Szegedi Magyar Királyi Állami Klauzál Gábor Gimnázium
4. Szegedi Fiúgimnázium
5. Szegedi Állami Általános Klauzál Gábor Gimnázium

A 4. és az 5. pont közötti időszakban műkődött szervezésében parasztgimnázium, és fel kellett vállalnia az általános iskolát is.

Működése: Az 1924. évi 11. tc. és az 1934. évi 11. tc. alapján.

A reálgimnázium definíciója helyett elmondható, hogy legfőbb jellemzője a modern nyelv oktatása volt az erőteljesebb reáliák oktatása mellett. Természetesen kötelező maradt a latin és a német nyelv. A modern nyelv alatt a Klauzálban választani lehetett angolt, franciát vagy olaszt.

A gimnázium igazgatói:

1. Dr. Kaufmann György
2. Somogyi József
3. Úr Márton
4. Dr. Mihalik László
5. Dr. vitéz Máriaföldy Márton
6. Bentzik Mihály
7. Gallé László

A főgimnáziumhoz képest a Klauzál létszáma erősen megcsappant. Ennek oka Trianonban keresendő. Klauzál névvel élte meg a háborút, egységes óratervvel. 1945 után már nem lett a „régi”. 1950-ben pedig pártelvtárs „illetékesek” egyetlen tollvonással RADNÓTIRA változtatták nevét.

Klauzál Gábor

Szeged város országgyűlési képviselőjeként lett a városnak kedves.

/Pest, 1804. november 18. – Kalocsa, 1866. augusztus 3./: politikus, ügyvéd, miniszter. Több országgyűlésen Csongrád vármegye küldötte, a reformellenzék tagja, Deák Ferenc híve. Az l861-i és az 1865-i országgyűlésen Szeged képviselője a Deák vezette Felirati Párt programjával.

Dávid István, a Szegedi Magyar Királyi Állami Klauzál Gábor Főgimnázium rendes tanára a Pesti Hírlap, a Vasárnapi Újság, a Pesti Napló és a Fővárosi Lapok megemlékező cikkeire támaszkodva egy négyoldalas ismertetőt tett közzé a gimnázium 25. „Értesítőjében” Klauzál Gáborról. A meleghangú írás kiemelte az államférfi szegedi kapcsolatait, Csongrád vármegyei kapcsolatait.

Dávid idézi Klauzál utolsó szavait, amire a klauzalisták gyakorta hivatkoztak:

„…azon fohásszal fogok meghalni, hogy hazám boldog legyen …, szeretném valamennyi magyar és sz e g e d i ifjú fogékony lelkébe vésni.”

A nagy államférfi méltán érdemelte meg, hogy nevéről állami főgimnáziumot nevezzenek el.