| Tanulmányi terület | Kémia tagozat |
| Kód | 0402 |
| Felvehető | 15 fő |
| Felvételi | Központi írásbeli vizsga magyar nyelvből és írásbeli matematikából (2024. január 20-án). Iskolai szóbeli vizsga kémiából. |
| Értékelés | 10%-kal számítjuk be a 7. osztály év végi jegyeit (magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, fizika, kémia, biológia és egy idegen nyelv). Ez a „hozott pontszám”. A hozott pontszám (max. 10 pont) = az év végi jegyek összege x 0,25 Emellett 65%-ban vesszük figyelembe az írásbeli, 25%-ban pedig a szakirányú szóbeli vizsga eredményét. Ez a „szerzett pontszám”. A szerzett pontszám (max. 90 pont) = (magyar nyelv x 0,5) + (matematika x 0,8) + szóbeli /Az írásbeli vizsgákon 50-50, a szóbeli vizsgán pedig 25 pontot lehet maximálisan elérni./ |
Jellemzője: A kémia tagozat diákjai 4 évfolyamon keresztül magas óraszámban tanulják a kémiát. (A gimnáziumi tanterv szerint tanuló osztályokban csak a 10. évfolyam végéig oktatjuk a tantárgyat.) A kémia tagozat diákjai a 11. évfolyamon vagy biológia, vagy fizika, vagy matematika emelt szintű képzést választhatnak.
Kiknek ajánljuk: Ezt a képzési formát elsősorban azoknak ajánljuk, akik különös érdeklődést mutatnak a kémia iránt és/vagy olyan egyetemen vagy főiskolán* szeretnének továbbtanulni, amelyen a kémia az egyik kötelező érettségi/felvételi tárgy (*orvos, biológus, gyógyszerész, vegyész, környezetkutató, tanár).
A kémiaoktatásról
1979-ben Magyarországon elsőként indítottuk el a megszokott fakultációs rendszer helyett speciális kémia tagozatunkat. Néhány évvel később, az addigi tapasztalatok alapján, a 2002-ben elhunyt Meleg István kollégánk olyan tantervet dolgozott ki, amelyet apróbb változtatásokkal ma is használunk. Iskolánk jelentős anyagi ráfordítással folyamatosan biztosítja a jól felszerelt laboratórium működését valamint az ehhez szükséges eszköz- és vegyszerellátást. Tagozatunk az eltelt húsz év alatt a középiskolai kémiaoktatás délalföldi bázisává vált.
A speciális kémia tagozat tantervének fontosabb jellemzői, célkitűzései:
- folyamatossá teszi a tanulók kémiaoktatását az érettségiig
- a hagyományos tantervben szereplő kiegészítő témakörök törzsanyagként szerepelnek
- a törzsanyagon túlmenően fontos fizikai-kémiai ismeretanyagot dolgoz fel
- a laboratóriumi munkával anyagismeret szerzésére teremt lehetőséget, fejleszti a manuális készséget
- a laboratóriumi munka során kvantitatív és kvalitatív analitikai kémiai ismereteket nyújt
- lehetővé teszi a tanulók megfigyelő, problémafelvető és rendszerező készségének fejlesztését
- kialakítja és fejleszti a tanulók feladatmegoldó készségét
A tagozaton végzett munka hatékonyságát és eredményességét a felvételi vizsgákon és a különböző országos kémiai versenyeken elért kiváló eredmények igazolják.
Tanulóink minden évben szép sikereket érnek el az Irinyi János Középiskolai Kémiaversenyen, a Kémia OKTV-n, sőt több esetben a Nemzetközi Kémiai Diákolimpián is.
Témakörjegyzék a kémia szóbeli felvételi vizsgára
Minden napi anyagaink
- Az anyagok tulajdonságai és változásai
- Hőtermelő és hőelnyelő folyamatok
- A levegő, szennyeződése és védelme
- Az égés és a tűzoltás
- A víz és alkotórészei
- Az oldatok
- Keverékek és oldatok szétválasztása
- Az oldatok töménysége
Atomok és elemek
- Az elem és az atom
- Az anyagmennyiség
- Az atom felépítése
- Az elektronburok
- Az atomok és elemek a periódusos rendszerben
Elemek és vegyületek
- Fémek és nemfémek
- Elemmolekulák
- Vegyületek, vegyületmolekulák
- Ionok, ionvegyületek, ionkötés
Kémiai reakciók
- A kémiai reakció
- A kémiai egyenlet
- Kémiai számítások
- Oxidáció és a redukció
- Savak, savas kémhatás
- Bázisok, lúgos kémhatás
- Közömbösítés
A nemfémes elemek és vegyületeik
- A hidrogén és a víz
- A halogénelemek
- A klór
- A sósav
- Az oxigén és az ózon
- A kén és vegyületei
- A kénsav
- A nitrogén és vegyületei
- A foszfor és vegyületei
- A szén és vegyületei
- A szilícium és vegyületei
A fémes elemek és vegyületeik témakörben ameddig eljutottatok a tananyagban!
A szóbeli felvételi vizsga értékelési szempontjai:
| Pontozás | |
| A tanuló nem a témáról beszél, tanári segítséggel sem tér át a kérdésben szereplő témára. | 0 |
| A tanuló megemlít néhány információt a kérdésben szereplő témával kapcsolatban, de alapvetően nincs tisztában a kérdés lényegével. | 1-4 |
| A tanuló tisztában van a feladatával, hiányos tudása miatt azonban csupán egy szűk részletét tárgyalja. | 5-9 |
| A tanuló a kérdésben szereplő téma egyes részeit csak felületesen tárgyalja, illetve a felelet több súlyos szaktárgyi tévedést tartalmaz. | 10-14 |
| A tanuló a kérdésben szereplő téma egy nagyobb részletével nincs tisztában, vagy sok apró hibát ejt, vagy csak tanári kérdésekre adott válaszokkal fejti ki a témát. | 15-19 |
| A vizsgázó felelete során a kérdésben szereplő téma legtöbb lényeges részletét önállóan tisztázza. A felelet hiányosságára vagy apróbb pontatlanságára vonatkozó, a tanár által feltett 1-2 kiegészítő kérdésre nem tudja a választ. | 20-24 |
| A tanuló felelete során a kérdésben szereplő téma minden lényeges részletét önállóan tisztázza, a tanár által feltett egy-két kiegészítő kérdésre helyesen felel. | 25 |