Az intézet teljes nevei:

1. Állami Radnóti Miklós Általános Gimnázium
2. Állami Radnóti Miklós Gyakorló Általános Gimnázium
3. Állami Radnóti Miklós Általános Gimnázium
4. Radnóti Miklós Gimnázium és Autószerelő Szakközépiskola
5. Radnóti Miklós Gimnázium
6. Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium
7. Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium és Általános Iskola
8. Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium
9. Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium

Az 1950/51-es tanévben a Móra Ferenc általános gimnázium diákjai a Radnótiba kerültek át, így a létszám ezekben az években jelentősen nőtt. 1958-ban megszűnt gyakorló gimnáziumnak lenni, mert a Ságvári ekkor alakult. 1960-ra minden körülmény adottá vált egy autószerelő-képzéshez, melynek üzemi gyakorlatát a szegedi Autóközlekedési Vállalat (AKÖV) vállalta. 1971-ben ezt a szakképzést átvette a Rózsa Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola. Fakultatívan egyre több tantárgyat lehetett választani az évtizedek során a Radnótiban, köztük biofizikát, gépírást, műszaki rajzot,számítástechnikát is. Speciális biológia és kémia tagozatos osztályok indultak 1980-ban, később speciális matematika tagozat is indult.

Az elmúlt évtizedekben a Radnóti Miklós Gimnázium számtalan helyi és országos versenynek adott otthont, amelyen a radnótisok szép számmal, előkelő helyen végeztek.

A gimnázium igazgatói:

1. Gallé László
2. dr. Bánfalvi József
3. dr. Szabó Edit
4. Gál Béla
5. Mike Csaba
6. Gál Béla

Radnóti Miklós

A mártír magyar költő, író, műfordító Radnóti Miklós nevét 1950-től viseli iskolánk. 1909. május 5-én Budapesten született, ahol elemi és középiskoláit végezte. Első verseskötetét „Pogány köszöntő” címen 1930-ban jelentette meg. Még ez évben a szegedi egyetem magyar-francia szakára iratkozott be. Itt találkozik a „nagy professzorral” Sík Sándorral, aki meghívja tudósképző szemináriumába. Tanítványi kötődés mellett barátokat is szerzett, főleg a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának tagjai közül.

Lírája két kötettel gazdagodott Szegeden: „Lábadozó szél” /1933/, „Újhold” /1935/.
1934-ben bölcsészdoktorrá avatják, 1935-ben tanári oklevelet szerzett. Hiába volt tanári oklevele-katedrára nem jutott.
1935-ben köt házasságot Gyarmati Fannival. Költői pályájának fordulópontjaként emlegetett verseskötetét 1936-ban „Járkálj csak, halálraítélt!” címen adta közzé. 1937-ben Baumgarten-díjat kapott. 1940-ben az „Ikrek hava” /önéletrajzi írása/, és a „Válogatott versek/1930-1940/” című kötete látott napvilágot.

A második világháború kitörése mélyen lesújtja. 1940-től kisebb megszakításokkal munkaszolgálatos volt. 1944 májusában a szerbiai Bor közelébe hurcolják, ahol olyan remekműveket írt, mint a „Hetedik ecloga”, vagy a „Levél a hitveshez”.

1944 szeptemberében erőltetett menetben Nyugat felé hajtották, legyengült beteg fogolytársaival együtt. 1944. november 9-én a Győr megyei Abda községben agyonlőtték.

1946-ban „Tajtékos ég” címmel „Révai” kiadásában jelent meg utolsó verseivel bővített kötete.

Ha pár évre is, de szegedivé lett költő emlékét városunkban szobrok, emléktáblák őrzik.

A mai gimnáziumunk szellemi ősének tekinti Radnóti Miklóst, csakúgy, mint szellemi névelődjét Klauzál Gábort.

Szobrok

Dugonics tér 13. (Egyetem központi épületének előterében)

Schaár Erzsébet: Radnóti Miklós mellszobor (1960.) – anyaga terrakotta

Tisza Lajos krt. 6-8. (Radnóti Mikós Gimnázium épületében)

Mészáros Dezső: Radnóti portrészobor – bronz (1972.) – A költő halálának 30. évfordulójára került a nevét viselő iskola épületébe.

Emléktáblák

Bokor u. 2. (a költő ebben a házban élt utolsó szegedi éveiben)

Egyetem u.2.

Árkádsoron

Beck András bronzból készült domborműve található. 1948. május 15-én avatták fel. A márvány emléktáblán a költő „Nem bírta hát…” című verséből való idézet látható.

Tátra téren

Tóth Sándor: Szegedi Kapu – vöröslemezből készült 1975-től – rajta szőlőfürtre emlékeztetően bronzplakettok helyezkednek el. Jobb oldali szárnyán Radnóti Miklósé is megtalálható.