Azt reméljük, egyik sem. Azonban meglepő hírt közölt az országos középiskolai rangsorok kapcsán az egyik ismert hetilap. A rangsort évek óta készítik, az eredményeit a helyi lapok átveszik, végül a családok terveibe is beépül. A hetilapnál mintegy 20 helyet veszítve a 29. helyről a 49-50. helyre csúsztunk vissza. Sok középiskolai rangsor készül, és mi szeretjük valamennyit megismerni, hiszen tanulni is lehet belőlük: mi szorul további fejlesztésre, másokkal összevetve mi tűnik erősségnek.
A hetilap kimutatása szerint iskolánk ezúttal hátrébb sorolódott, mégpedig oly módon, hogy szerintük „több mint évtizedes munka során ugyanazokat az adatokat lényegében ugyanolyan módon” használták fel. Csakhogy ez nincs egészen így, mert az idegen nyelvi teljesítményünk a legfrissebb kiadványban a 251. helyre volt jó, miközben tavaly ugyanez még 84. helyezést ért. Vajon mi változott ekkorát?
A 2022/2023-as tanév májusi érettségi adatai idegen nyelvből:
– angolból középszinten a 120 fő érettségiző átlaga 91,98, emelt szinten 47 fő átlaga 85,15;
– németből középszinten a 11 fő érettségiző átlaga 89,64, emelt szinten 1 fő átlaga 93,00;
– a további nyelveknél középszinten 9 fő átlaga 88,45, emelt szinten 6 fő átlaga 76,50;
egy évvel korábban 2021/2022-ben ugyanez az adatsor így alakult:
– angolból középszinten a 125 fő érettségiző átlaga 90,37, emelt szinten 62 fő átlaga 86,47;
– németből középszinten a 13 fő érettségiző átlaga 84,46, emelt szinten 3 fő átlaga 77,67;
– a további nyelveknél középszinten 10 fő átlaga 92,40, emelt szinten 1 fő átlaga 61,00.
Megállapítható, ha valakinek van türelme összevetni az eredményeket, hogy alapvetően nem változtak a mutatók, egyik érték kicsit magasabb, másik érték kicsit alacsonyabb. Az idegen nyelvi besorolás „zuhanása” elsősorban azzal indokolható, hogy emelt szinten „plusz 50 pontot adtunk azon vizsgák esetében, amelyek eredménye legalább 45 százalékos volt.” Vagyis az emelt vizsgák magas száma jutalmazódik, följebb rangsorol. Eközben a listákon nem szerepel az összes emelt vizsga 50 többletpontja, hanem csak a kötelező tárgyaké: a magyar, matematika, történelem és idegen nyelvi emelt szintű vizsgáké. Vagyis az az iskola, amelyik például biológiából, kémiából, földrajzból, fizikából szépen teljesít, orvosokat vagy a fenntartható környezet szakembereit neveli, és az emelt szintű vizsgáit ezeknél a tárgyaknál teljesíti, az a kötelező érettségi tárgyak rangsoraiban – és ezzel együtt az összesített rangsorban – be kell érje egy szerényebb helyezéssel. Ez a módszertani probléma egyébként azokat a további gimnáziumokat is érzékenyen érintheti, ahol viszonylag magas számban emelt szinten vizsgáznak természettudományos tárgyakból.
Mi büszkék vagyunk az iskolánk eredményeire, a kollégák magas szintű szakmai tevékenységére és nevelőmunkájára, a tanáraink fáradhatatlan tehetséggondozó erőfeszítéseire, kutatásaira, publikációira. A Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium egyik büszkeségre okot adó eredménye éppen az, hogy évek, sőt évtizedek óta tartja remek helyezéseit. Talán jövőre a középiskolai rangsorok elkészítését felvállaló hetilap is korrigál a fenti kérdésben. Addig örülünk a sajtó jó szándékának, hogy ezt a kérdést kiemelten kezeli, örülünk, hogy aggodalommal és együttérzéssel vannak a magyar középiskolák teljesítménye iránt.